Településtörténet

 

Somogysámson elhelyezkedése

 

A település Marcalitól 10 km távolságban található nyugati irányban, a Marcali - Sávoly útvonalon. Somogysámson területe a Dunántúli-dombság természeti nagy tájon belül a Belső-Somogy középtáj, ezen belül a Marcali-hát kistáj része. A változatos domborzatú táj jellegzetességeit a Marcali-hát észak-déli irányú vonulatai, valamint a Marót-völgye lapályai adják.
A felszíni formák hatása a területhasználat szempontjából is különböző karakterű részekre osztja a települést. A laposabb területeket, és dombhátakat mezőgazdasági művelés jellemzi, a kedvező adottságú oldalakon szőlőművelés folyik, a meredekebb lejtőket erdők tagolják. A település nyugati határán futó Marótvölgyi csatornát rétek és vízparti erdőtársulások kísérik.
A település belterülete észak-déli tengely mentén terül el, javarészt a tengelyre merőleges telkekből áll.
A település közigazgatási területén, Marót-puszta mellett külszíni agyagbánya található. A központi belterülettől nyugatra tőzegkitermelés folyik.

A térségben a mezőgazdálkodás hagyományosan erős jelenléttel bír. A mezőgazdasági termesztés haszonnövényei többek között a kukorica, a cukorrépa, a paradicsom, a káposzta. A kertészeti kultúrákból a dió a jelentősebb.

 A település határában az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága 554,4 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván.

 A dűlőutak menti fasorok olyan hagyományos tájszerkezeti elemek, amelyek tájképvédelmi szempontból meghatározóak.

 A település szőlőhegyei előzőleg zártkerti besorolással bírtak. A szőlőterületek a Dél-Balatoni Borvidékhez tartoznak. A területen folytatott szőlőművelést a hagyományos tájelemek közé sorolhatjuk.

 A település területén É-D-i irányban keresztül folyó árkok a tájszerkezet jelentős elemei.

 

Somogysámson története

 

Eredetileg középkori település, első ízben a Bertalan veszprémi püspök és a szentmártoni apát között 1533 szeptember 11-én kötött egyezséglevélben fordul elő, amikor már kápolnája is volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint a kői prépostság volt a földesura. 1550-ben elpusztult helységként van felvéve. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 3 és 1580-ban is csak 5 házból állott. 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Az 1726-1776. években az óbudai prépostság birtokaként a nagyszombati kollégium fenntartására fordították. 1782-től a pesti papnevelő intézet birtoka volt.

A közigazgatásban is fontos szerepet töltött be, 1950-ig körjegyzőség működött itt. 1950-től a rendszerváltásig Községi Közös Tanács székhelye, társközségei Somogyzsitfa és Csákány községek voltak. 1994-től önálló település, 2011. január 1-jétől körjegyzőségben áll Somogyzsitfa és Csákány községekkel, mely körjegyzőség központja Somogyzsitfa; a körjegyzőséghez 2012. január 1-jétől Szőkedencs község is csatlakozott.

A kedvező természeti adottságok - jó termőföld, lankás domboldalak, mély fekvésű legelők - jó lehetőséget nyújtanak mind a növénytermesztéshez, mind az állattenyésztéshez. A község lakói mindig földművelésből és állattenyésztésből éltek. A kedvező földrajzi fekvés, a Balaton, Zalakaros, Hévíz közelsége, a községhez tartozó szőlőhegy idillje, a szép falusi környezet mind hozzájárul ahhoz, hogy az idelátogatók jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel legyenek gazdagabbak. A település hosszan húzódik a Fő utca két oldalán. Ebben az utcában találhatók a nevezetesebb épületek, közintézmények.

A római katolikus templomot, amelynek alapja a török hódoltság előtti idők emlékét őrzi, 1741-ben felújították, 1773-ban szentelték fel. Az 1781-ben eldőlt tornyot csak évtizedekkel később tudták újjáépíteni. 1844-ben készült el a főoltárkép. 1987-ben a templomot szigetelték, majd 1996-ban a szobrait restaurálták. A templom kertjében található a két világháború 88 hősi halottjának emlékműve.

A jelenlegi plébánia területén két nevezetes parókia működött. BEKE, vagy BÜKI község egykori plébánosa országosan ismert pap volt, aki 1414-ben elkísérte Zsigmond királyt a Konstanczi zsinatra. A település 1536-ban még megvolt, de kevéssel utána elpusztult. 1760-ban még álltak a templom falai. Ennek a régi településnek az északkeleti részén működött a jeruzsálemi Szent Sír Kanonokrend prépostsága. KISMARÓT Somogysámsonnal egybeépült, középkori plébániája 1542-ben még működött.

A templom és a plébánia épületegyüttesének déli szomszédja az 1964-ben épült általános iskola, mely felújított állapotában méltó helyen áll a község egyik büszkesége, az 1989-1992-ben épült, Nagy Ervin tervezte Makovecz-stílusú faluház mellett. A többi építmény is említésre méltó. Szépek a parasztházak, az út menti emlékkeresztek, a Grátz Antal tervezte orvosi rendelő, az önkormányzat hivatala és a Böki-hegy borospincéi.

A községben több fontos, a környezeti kultúrát javító fejlesztésnek örülhetett a lakosság az elmúlt években. Jelentős összeget fordítottak a víz vastartalmának csökkentésére, a higiénikus szemétszállítás megoldására, a távbeszélő-hálózat korszerűsítésére, bővítésére, de a legnagyobb horderejű változást a vezetékes gáz megjelenés hozta. Hosszas szervezőmunka, a lakosság áldozatvállalása eredményeként 1998. november 25-én örülhettek a sámsoniak a fellobbanó gázlángnak. A 2000-es évtől kezdődően kábel TV szolgáltatás is van a településen. 2003-ban készült el és került átadásra a rendőrség helyi KMB irodája. 2004-ben teljes felújításra került az 1958-ban épült óvodaépület. 2012-ben tetőcserét végeztek a templomon. A több kisebb-nagyobb fejlesztési elképzelés mellett nem mondanak le a sámsoniak a falu alatt húzódó természeti kincs, a termál-, illetve gyógyvíz hasznosításáról, amely 1850 méter mélységben vár arra, hogy felszínre kerülve új lehetőséget nyújtson a község és környéke lakóinak.
1998. október óta címere is van Somogysámsonnak. A Deák-Varga József által tervezett jelkép két fő motívuma, a bástya és a tölgyfa arra utal, hogy valaha két vára is volt a községnek, illetve tölgyerdők vették körül a falut.

 

 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.